A Magyar Történettudomány Kézikönyve egy 20. század első felében megjelent magyar történettudományi témakörű könyvsorozat. Az 1920-as években a Magyar Történelmi Társulat kiadásában Budapesten megjelent kötetek a történettudomány segédtudományait (oklevéltan, kronológia, címertan, történelemfilozófia) és fontosabb részterületeit mutatták be korabeli neves történettudósok tollán keresztül: Szentpétery Imre: Chronologia, 1923 Áldásy Antal: Címertan, 1923 Kornis Gyula: Történetfilozófia, 1924 Hóman Bálint: A forráskutatás és forráskritika története, 1925 Révész Imre: A magyarországi protestantizmus történelme, 1925 Dékány István: A történettudomány módszertana, 1925 Áldásy Antal – Fejérpataky László: Pápai oklevelek, 1926 Gárdonyi Albert: A történelmi segédtudományok története Magyarországon, 1926 Dézsi Lajos: Magyar történeti tárgyú szépirodalom, 1927 Bartoniek Emma: Magyar történeti forráskiadványok, 1929 Szentpétery Imre: Magyar oklevéltan, 1930 Moravcsik Gyula: A magyar történet bizánci forrásai, 1934 Három művet (Bartoniek, Gárdonyi, Dézsi) 1987-ben egy kötetbe foglalva a Könyvértékesítő Vállalat reprint kiadásban ismét megjelentetett A magyar történettudomány kézikönyve címen a Gazda István által szerkesztett Tudománytár című sorozatban. Ugyancsak reprint kiadásban látott napvilágot Szentpétery Imre Chronologia című műve, amelyet: önmagában azonos címen (Hatágú Síp Alapítvány, Budapest, é. n. [1980-as évek], ISBN 963-7615-25-3); bővítve korábbi Oklevéltani naptár című munkájával összevonva A kronológia kézikönyve címen jelentettek meg a fenti sorozatban (Könyvértékesítő Vállalat, Budapest, 1985, ISBN 963-02-3036-4). Reprint kiadásban megjelent Hóman Bálintól A forráskutatás és forráskritika története is (Hatágú Síp Alapítvány, Budapest, é. n. [1980-as évek], (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 937-61526-1). Source: Wikipedia (hu)